Beleolvasó: Ella Steel: Sors-Fordító

Ella Steel: Sors-Fordító

Fülszöveg: 

Jesse Keller, egy öntelt, nagyképű férfi. Úgy érzi ő a Férfi szó tökéletes megtestesítője. Kamionjával járva a világot mindenkinél többre tartja magát. Nagyobb, erősebb, tekintélyt parancsolóbb, akár a kamion egy személyautónál. Magányosan tölti mindennapjait nem keresve senki társaságát. A nőket felszedi, használja, majd eldobja. 

Egy nap azonban Jesse rátalál egy eszméletlen nőre, és megmenti őt. 

Mi történik, ha a nő magához tér? Egy nő, akinek nincsenek emlékei. Egy nő, akinek nincs hová mennie. 

A nő, aki nem bírja elviselni a férfi önteltségét… A vonzalom, ami egymáshoz láncolja őket. Mi történik, ha a nőnek visszatérnek az emlékei? Elbírnak a múlt súlyával? Jesse hajlandó feláldozni nyugodt életét egy nőért, vagy a könnyebb utat választja? 

Mert sosem tudhatod, melyik nap tartogat számodra sorsfordító eseményeket.

Részlet:

Hiába mentett meg, rosszul vagyok ettől az öntelt majomtól. Azt hiszi ő az isten.

Jó, persze, megmentett és még arra is biztosított lehetőséget, hogy lezuhanyozzak, és rendbe szedjem magam. Ahogy felvitt a szobába, az meg már egyenesen lovagias volt. Végül is, mindent megtett, hogy ne kerüljünk kínos szituációba. Sőt még ruhát is vett. Összességében tényleg köszönettel tartozom neki. A nadrágnak nemcsak a mérete, de még az anyaga is jó.  Ezzel szemben, ez a póló… vehetett volna valami csinosabb darabot is. Ráadásul fehér… Arról már nem is beszélve, hogy a melltartó lemaradt, vagy csak nem akart vele kínlódni… Így viszont… épp csak nem vagyok meztelen… Mivel az enyém olyan mocskos volt, hogy inkább kidobtam, se időm, se kedvem nem volt, hogy kimossam. Az erőmről már ne is beszéljünk. Már annak is örülök, hogy sikerült úgy kitámolyogni a fürdőszobába, hogy nem estem hasra az erőtlenül botladozó lábamban. A vizet megnyitva, a záporozó vízcseppek alá álltam és hagytam, hogy lemossanak rólam minden mocskot.

 A víz szó szerint új életet lehelt a testembe. Nem érdekelt, hogy mennyire csípi a rám zúduló víz a testemet borító sebeket. Egyetlen egy dolog érdekelt, hogy erőre kapjak. Miután percekig a falnak támaszkodva élveztem a víz, frissítő hatását, átmostam magam újra és újra, hogy eltűntessem a bőrömbe ivódott bűzt. Amikor ezzel végeztem, a valóság hatalmas erővel vágott pofon… Az arcomat a zuhanyrózsa felé fordítottam és reméltem, hogy a víz majd az elmémet is tisztára mossa, de hiába minden csepp, nem történt semmi. Az elmém továbbra is üresen kongott.  Leroskadtam és hagytam, hogy a lelkemet mardosó félelem és kétségbeesés, mélyről jövő zokogásként távozzon a testemből. Tudtam, hogy nem tűnhetek gyengének, hogy tartanom kell magam, de annyira jól esett sírni, zokogni, hogy azt hittem sosem apad el a könnyem. A bőröm már teljesen kiázott, mire végre erőt tudtam magamon venni és kimásztam a zuhany alól. Magamra csavartam egy törülközőt és betekertem a hajamat is.

Zuhanyzás után felmértem az állapotomat. Hát nem mondhatnám, hogy tökéletesen épségben voltam. Nem tudtam, mi történt velem, de az egész testem telis tele volt horzsolással és zúzódással. Fájt minden tagom, de elhatároztam, hogy erősnek fogom magam mutatni, nem szeretném, ha látná ez a férfi, hogy mennyire szenvedek. Jobb lesz magamban tartani minden fájdalmamat. Kedves gesztusok ide vagy oda, egyelőre még nem lehetek biztos abban, hogy megbízhatok-e ebben a pasiban. Rendesnek tűnik ugyan, de ez még semmire sem garancia. A legtöbb pszichopata gyilkos kedves és segítőkész az elején, aztán… – meg kellett ráznom a fejem, hogy kiszorítsam a rám törő rémképeket.

Összekaptam magam, kifésültem hosszú szőke hajamat és próbáltam a lehetőségekhez képest a legtöbbet kihozni magamból.

Meg kell hagyni, egész tűrhetően festek – állapítottam meg, miután rendbe tettem magam. Egy dolog legalább már segítségemre van. Biztosra veszem, hogy ez a fickó nem veti meg a szép lányokat. De jesszusom, miért is gondolok én ilyesmire? Helyes pasi, de nem akarok tőle semmit. A legfontosabb, hogy rájöjjek, ki is vagyok valójában – beszéltem meg a tükörképemmel, mint minden valamire való bolond, akinek az elméje kong az ürességtől.  

Miután végeztem mindennel, és összeszedtem minden bátorságomat, úgy döntöttem, móresre tanítom ezt a látszólag magával nagyon elégedett majmot. Hogy miért éreztem így, azt még én sem tudtam, elvégre hálával tartoztam neki. Mégsem bírtam magammal.

Amikor megpillantottam, lazán a kamionnak támaszkodott. Ökölbe szorult a kezem a látványától, ugyanakkor jóleső borzongás futott végig a testemen. Már messziről látszott az arcára kiülő önteltség, de csessze meg, baromi jól állt neki. A laza öltözete láttatni engedte kidolgozott izmait. Szőke haja tökéletesen volt beállítva. Kék szeme egészen a lelkemig hatolt. Első ránézésre harmincnak mondanám. Nem öreg, mégis van benne valami… Tartása, még lazasága ellenére is határozott. Pillantása tekintélyparancsoló, de hiába a szigorú nézése, mégis láttam megcsillanni szemében a pajkos fényt. Ez a férfi maga a megtestesült vágy, árad belőle a szexualitás. A szigor és játékosság tökéletes elegye. Most, hogy végre volt időm jobban szemügyre venni, meg kellett állapítanom, hogy túlontúl is jóképű, és ami még ennél is szörnyűbb, elég volt ránéznem, hogy remegni kezdjen az egész belsőm. Az utolsó gondolatot kivertem a fejemből és elindultam felé. Kihúztam magam és kinyomtam a melleimet. Éreztem, ahogy végigmért, és elégettséggel töltött el a tudat, hogy meg van az egyik gyenge pontja… De nem kellett túl sokat várni, és megtaláltam a sajátomat is. Elég volt a tenyerébe helyeznem a kezemet, hogy apró villámok millió cikázzanak végig az egész testemen. Mégsem engedhettem ennek az elemi erejű vonzásnak. Elhatároztam, hogy történjen bármi is, megtartom a három lépés távolságot. Most magamra kell koncentrálnom – ismételtem, hogy el ne felejtsem egy pillanatra se.

A könyvek megrendelhetőek ITT!