Sütő Enikő: Nem rázhatsz le

Sütő Enikő: Nem rázhatsz le

Fülszöveg: 

Brianna mindent elveszíthet. Kaden semmi mást, csak Brianna-t. A nehéz kezdet után vajon lesz e folytatás? Az életem nagy része szívás volt. Az ital volt az én szenvedélyem, de soha nem voltam egyetlen nő rabja sem. Az nem függőség, ha élvezem minden egyes percét az együtt töltött időnek. Még hogy én rabságban? Hogyan is lehetnék, hisz nem is létezem. Nem vagyok más, csak egy élettelen test. Nem lehet valamit fogságban tartani, ami nem is létezik. Megváltozott az életem abban a másodpercben, amikor megpillantottam. Veszély, vágy, tűz kezdett lángolni testemben. Ismeretlen ösvényen haladtam, de minden lépés szenvedélyt, és forróságot ígért. Akkor változott meg minden, amikor rám pillantott, és megláttam szemében a szenvedélyt. Többé már nem akartam az lenni, aki voltam. Valami többre vágytam. Hogy jó e nekem ez a változás? Nos, azt majd az idő eldönti.

Kiadó: Publio

Oldalszám: 378

Titokzatos, rejtélyes, letehetetlen! 

" Meg fogom adni amire vágyik, de csak azután, hogy beszéltünk."

Értékelés:

A történet folytatódik, de ezúttal Kaden szemszögéből látjuk a világot. Kifejezetten szerettem azokat a részeket, amikor Kaden visszaemlékezett az első találkozásukra. Jó volt átélni, azt hogy ő miket gondolt akkor. 
A titkok egyre csak gyűlnek és lassan kezdjük elveszíteni a fonalat. Az írónő egyre jobban fokozza a kíváncsiságunkat. Elhint egy-egy emléket, mondatot, amivel csak még jobban összezavar minket. A szálak és a kapcsolódási pontok lassan bontakoznak ki, de ennek ellenére nem tudtam letenni a könyvet, nem vágtam dühösen a sarokba. 

Már rettenetesen kíváncsi vagyok a múltra és a miértekre, hogy ki kicsoda. 

Vajon meddig képesek kitartani egymás mellett? Briannának lesz elég ereje, hogy bevallja a rég eltemetett titkait? Kaden eltudja viselni Brie bizonytalanságát? 

Kettőjük között tökéletes az összhang, de meddig lehet kizárni a valóságot? 

Kedvenc idézetek: 

" Vele kellene lennem, nála kellene lennem, a karjaimban kellene tartanom."

"Látott bennem valamit, amit soha senki más, és már én sem hittem, hogy megvan bennem."

"Még érinteni sem mertem, nehogy tovatűnjön." 

" Azt hiszem, azon a napon döntöttem el, hogy soha többet nem engedem el. " 

"De önző voltam, mert azt akartam, hogy csak a legjobbat lássa belőlem, és szeressen úgy, ahogy én őt."

"Nem hagytam, hogy megcsókoljon, mert rajtad kívül nekem nem kell senki más!"