2018. július 2., hétfő

Elle Kennedy: The Deal - Az üzlet


Elle Kennedy: The Deal - Az üzlet


Fülszöveg:

A lány egyezséget köt a fősuli rosszfiújával…
Hannah Wells végre talált valakit, aki megdobogtatja a szívét. Bár az élet más területein magabiztosan mozog, a szex és a csábítás nem éppen erős oldala. Ha fel akarja hívni magára a kiszemelt srác figyelmét, ki kell lépnie a komfortzónájából, és elérni, hogy észrevegyék …még ha ezért korrepetálnia kell is a hokicsapat idegesítő, gyerekes és beképzelt kapitányát egy álrandiért cserébe.
…ami jobban sül el, mint remélte.
Garrett Graham egyetlen álma, hogy a diploma után profi hokijátékos legyen, de a zuhanó tanulmányi eredménye miatt mindent elveszíthet, amiért eddig olyan keményen dolgozott. Ha a csapatban maradás ára, hogy segít egy cinikus csajnak féltékennyé tenni egy srácot, hát legyen. De amikor egy váratlan csók életük legvadabb szexébe torkollik, Garrett hirtelen ráébred, hogy a szerep, amit játszik, nem neki való. Most már csak Hannah-t kell meggyőznie arról, hogy a fiú, akire vágyik, nem más, mint ő maga.

Értékelés: 

A történetet nevezhetném klisésnek, de mégsem. Igaz, hogy a fülszöveg is azt sugallja... , de akkor sem. 

A történet a maga egyszerűségével és könnyű vonalvezetésével válik tökéletes, lelket nyugtató olvasmánnyá. 
Nekem most pont erre volt szükségem. 
Nincsen benne eget rengető cselekmény. Magára ismerhet benne bárki, aki olvassa. Mert lássuk be mindenkinek vannak titkai, még ha nem is olyan súlyosak, mint Garrettnek és Hannah-nak. Mindenki fél valamitől vagy titkol valamit a világ elől. Mindenkinek vannak mindennapos félelmei, olyan helyzetek amiben segítségre szorul, amikor jól esik neki, ha valaki mellé áll és támogatja. Amikor a mosolya mögött meglátja a bánatot. 
Egy egyszerű hangvételű, mégis komoly problémákat boncolgató hétköznapi fiatalokról szóló kedves, sokszor humoros beszólásokkal tarkított történet részévé váltam. Magába szippantott és én is ott voltam velük, egy voltam közülük. Élveztem az olvasás minden percét. 



Ez a történet a sport, egész pontosan a hoki és a zene szeretete köré épül. Be kell vallanom, hogy minél több ilyen történetet olvasok annál jobban magával ragad ez a sportág is. 

Egy egyezség, ami megköttetik, de az olvasó már az elején érzi, sejti, hogy mi lesz ennek a vége. Én is tudtam, egyértelmű volt, mégsem akartam letenni a könyvet. 

A vége pedig... Mondhatnám arra is, hogy klisés... De amikor már azt hinné az olvasó, hogy elrontották a történetet egy ilyen húzással... Jön Garrett és megoldja a problémát, mert ő nem egy ostoba férfi... Először talán kiborul, de aztán végig gondolja a dolgokat, hogy utána higgadtan megoldhassa. 

Külön pluszpont jár Garrett tetoválása miatt. Az egyik kedvenc motívumom nekem is a tűz, és ahogy elképzelem Garrett karján... 




Összefoglalva: Ha kikapcsolódásra vágysz, ha szeretnéd feltölteni a lelkedet egy romantikus történettel, ami tele van humorral és meg van fűszerezve erotikával és még a sport sem áll tőled távol, OLVASD EL! Én imádtam! 

Kedvenc idézetek: (kiírhatnám az egész könyvet)

"– Erről úgy pereg le a szarkazmus, mint kacsa tolláról a víz."

"– A többi tantárgyaddal hogy boldogulsz? 
– Színjeles vagyok, eltekintve a spanyol történelem hármastól. De a témazárómmal azt is feljebb fogom tornázni. Na, most pofára estél, mi? Mégsem vagyok az az ostoba izomagy, akinek hittél – vigyorog. 
– Sosem tartottalak ostobának – nyújtja ki rám a nyelvét. – Viszont eddig azt hittem, hogy egy seggfej vagy. 
– Eddig? Vagyis hajlandó vagy beismerni, hogy tévedtél? 
– Nem, még mindig seggfej vagy – mosolyog. – De legalább okos seggfej."

 Na jó, foglaljuk össze a dolgokat! Nyilvánvaló, hogy vonzódsz hozzám, mert egyrészt, kinek ne tetszenék, másrészt, amikor a nyelvem szádban van, úgy nyögdécselsz, mint egy eszelős."

– Csak úgy kíváncsiságból, amikor reggel felébredsz, mennyi ideig  csodálod magad a tükörben? Egy vagy két órán át?" 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

 Ella Steel MEGLEPETÉS!  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Na, jó nem húzom tovább az ...